FJ 1150->

XII. Gergely pápa, 1406-1415

XVI. egyetemes zsinat Konstanzi Zsinat,  1414. december 5-1418. április 22.

[Zsigmond király XXIII. János ellenpápával együtt azon fáradozott, hogy Konstanzban (a Bódeni tó mellett) egyetemes zsinat gyűljön össze. Ez a Zsinat az ún. három pápa szakadását megszüntette. Magát XXIII. János pápát is letették 1415-ben. (Megjegyzendő, hogy a Zsinat rávette az ügy érdekében az előző törvényes pápát, XII. Gergelyt, hogy önként mondjon le, amit 1415. július 4-én meg is tett.) Az új törvényes pápát, V. Mártont 1417 novemberében választották meg, ennek következtében az utolsó öt ülés (XLI-XLV) zsinatként lett elismerve. A törvényes pápa dekrétumai azonban az előző ülések döntését is törvényerőre emelték, de hogy milyen tágan kell ezt érteni, még vitatják.] A zsinati atyák kezdettől igényt tartottak ennek a zsinatnak ökumenikus (egyetemes) jellegére, a zsinati felsőbbség elvére támaszkodva: „maga a zsinat… közvetlenül Krisztustól kapja hatalmát; ennek a hatalomnak bármilyen állásban vagy méltóságban van is valaki, – mégha az a pápa is – mindenki engedelmeskedni tartozik a hitet és a mondott szakadás megszüntetését érintő dolgokban…”. A zsinati felsőbbség elvét azonban a pápák sohasem ismerték el, sőt ez akadálya is volt annak, hogy a teljes konstanzi törvényhozást jóvá lehessen hagyni.]

1151-1195: VIII. Ülés, 1415. május 4.: A pápától 1418. február 22.-én megerősített rendelet

[A most felsorolandó elítélt tételek 1382-től kezdve már többszörös vizsgálatnak és elítélésnek voltak alávetve. – A tételek szövege ritkán adja hűen, szóról-szóra vissza a szerző szavait, hanem inkább a szöveg rosszabb értelmét adja.]

Johannes Wyclif tévedései

{1151} 1. A kenyér anyagi szubsztanciája és hasonlóképpen a bor anyagi szubsztanciája megmarad az Oltáriszentségben.

{1152} 2. A kenyér akcidensei nem maradnak hordozó alany nélkül ugyanebben a szentségben.

{1153} 3. Krisztus nincs jelen ugyanebben a szentségben azonosságában és valóságosan, saját testi jelenvalósággal.

{1154} 4. Ha a püspök vagy pap halálos bűnben van, nem szentel, nem változtat át, nem hozza létre (a szentséget), nem keresztel.

{1155} 5. Nincs megalapozva az evangéliumban, hogy Krisztus a misét rendelte volna.

{1156} 6. Isten tartozik engedelmeskedni az ördögnek.

{1157} 7. Ha már az ember illően teljes bűnbánatot tartott, minden külső bevallás fölösleges és haszontalan számára.

{1158} 8. Ha a pápa kárhozatra rendelt gonosz és következésképpen az ördög tagja, nincs hatalma a hívők felett, bárki adta azt neki, kivéve talán, ha a császár.

{1159} 9. VI. Orbán után senkit sem kell elfogadni pápaként, hanem a görögök módjára saját törvények alapján kell élni.

{1160} 10. A Szentírással ellentétben van, hogy egyházi férfiaknak birtokuk legyen.

{1161} 11. Egy elöljárónak sem szabad senkit kiközösítenie, csak ha tudja róla azt előbb, hogy az Isten már kiközösítette; aki mégis úgy közösít ki, ezért eretnekké vagy kiközösítetté válik.

{1162} 12. Ha az egyházi elöljáró kiközösít egy klerikust, aki a királyhoz vagy az országgyűléshez fellebbezett, ezzel a király és az ország árulójává válik.

{1163} 13. Azok, akik abbahagyják a prédikálást, vagy Isten igéjének a hallgatását az emberek kiközösítése miatt, kiközösítettnek és Isten ítéletében Krisztus árulójának fognak számítani.

{1164} 14. Szabad bármelyik papnak vagy diakónusnak az Isten igéjét hirdetni az Apostoli Szék vagy egy katolikus püspök felhatalmazása nélkül.

{1165} 15. Senki sem lehet sem polgári úr, sem egyházi elöljáró, sem püspök, amíg halálos bűnben van.

{1166} 16. A világi urak elvehetnek ítéletük szerint világi javakat az Egyháztól, ha a birtokosok szokásszerűen vétkeznek, azaz tehát szokásszerűen, nem pedig csak cselekedettel vétkeznek.

{1167} 17. A néphez tartozók saját ítéletük szerint a vétkező urakat rendre utasíthatják.

{1168} 18. A tized tisztán alamizsna, és a plébániához tartozók elöljáróik vétkei miatt tetszésük szerint elvehetik azt.

{1169} 19. A külön imádságok, amelyeket egy személyért mondanak az egyházi elöljárók vagy a szerzetesek, nem használnak többet neki, mint az általánosak, amennyiben a többi körülmények hasonlók.

{1170} 20. Aki az alamizsnát a testvéreknek  adja át, e tette miatt ki van közösítve.

{1171} 21. Ha valaki belép bármilyen magán szerzetesrendbe, akár a birtokosokéba, akár a koldulókéba, alkalmatlanabbá és képtelenebbé válik ezáltal az Isten parancsainak megtartására.

{1172} 22. A szentek, akik magán szerzetesrendeket alapítottak, az alapítással vétkeztek.

{1173} 23. A szerzetesek, akik magán szerzetesrendekben élnek, nem tartoznak a keresztény valláshoz.

{1174} 24. A „testvérek” kötelesek a kezük munkájával keresni az élelmüket és nem koldulással.

[Minősítés:] Az első rész botránkoztató és vakmerő, amennyiben így általánosítva és megkülönböztetés nélkül mondják; és a második téves, amennyiben azt állítja, hogy a koldulás nem megengedett a testvéreknek.

{1175} 25. Mindannyian simoniákusok, akik lekötelezik magukat, hogy imádkozzanak másokért, akik a világi dolgokban segítenek nekik.

{1176} 26. Az előre tudottan elkárhozó imádsága semmit sem ér senkinek.

{1177} 27. Minden az abszolút szükségszerűségből történik.

{1178} 28. Az ifjak megbérmálása, a klerikusok szentelése, helyek szentelése a pápának és a püspököknek – a földi haszon és a becsvágy miatt van fenntartva.

{1179} 29. Az egyetemek, a tudományok, a kollégiumok, az egyetemi foko-zatok, és az ezekben való tisztségek hiú világiasságból lettek bevezetve. Annyit használnak az Egyháznak, amennyit a Sátán.

{1180} 30. Ha a pápa vagy egy egyházi elöljáró kiátkoz valakit, ettől nem kell félni, mivel az az Antikrisztus ítélete.

{1181} 31. Vétkeznek a kolostoralapítók; és a belépők sátáni emberek.

{1182} 32. A klérust gazdagítani a krisztusi szabály ellen van.

{1183} 33. Silvester pápa és Konstantinusz császár tévedtek az Egyház megajándékozásával.

{1184} 34. Mindenki a koldulórendekből eretnek, és akik adnak nekik alamizsnát, azok ki vannak közösítve.

{1185} 35. A szerzetesi közösségekbe vagy más rendbe lépők magának a ténynek következtében alkalmatlanok az isteni parancsok megtartására, (vö. FJ 1171) következésképpen a mennyek országába való bejutásra, hacsak el nem távoztak ezekből.

{1186} 36. A pápa az összes klerikusaival együtt, akiknek birtokuk van, eretnek, azért mert birtokuk van, és a velük egyetértők is eretnekek; ti. az összes világi uraságok és a többi laikusok.

{1187} 37. A Római Egyház a Sátán zsinagógája (vö. Jel 2,9), és a pápa egyáltalán nem a legközelebbi és közvetlen helytartója Krisztusnak és az apostoloknak.

{1188} 38. A rendelkező levelek nem hitelesek, és eltávolítanak a krisztusi hittől, és a klerikusok, akik tanulmányozzák ezeket, ostobák.

{1189} 39. A császárt és a világi urakat az ördög vezette félre, hogy ha az Egyházat földi javakkal gazdagítják.

{1190} 40. A bíborosok által történő pápaválasztást a Sátán vezette be.
{1191} 41. Nem szükséges az üdvösséghez hinni, hogy a Római Egyház a legfőbb a többi egyházak között.

[Minősítés:] Tévedés, ha a Római Egyházon az egyetemes Egyházat vagy az egyetemes zsinatot értik, vagy amennyiben tagadják a római pápa primátusát más helyi egyházak felett.

{1192} 42. Ostoba dolog hinni a pápa és a püspökök búcsúinak.

{1193} 43. Tilosak azok az eskük, amelyek az emberi szerződések és a polgári kereskedelem megerősítésére szolgálnak.

{1194} 44. Ágoston, Benedek és Bernát elkárhozott, hacsak bűnbánatot nem tartottak azzal kapcsolatban, hogy javaik voltak, hogy szerzetesrendeket alapítottak, és abba beléptek és így a pápától az utolsó szerzetesig mindannyian eretnekek.

{1195} 45. Minden szerzetesrendet megkülönböztetés nélkül a Sátán vezetett be.

1198-1200: XIII. Ülés, 1415. június 15.: A „Cum in nonnullis” kezdetű rendelet amelyet V. Márton pápa megerősített 1425. szeptember 1-én „In eminentis” kezdetű rendelkezésében.

Rendelet az egy szín alatti szentáldozásról

{1198} Minthogy a világ néhány vidékén egyesek meggondolatlanul azt merik állítani, hogy a keresztény népnek az Oltáriszentséget a kenyér és a bor mindkét színe alatt magához kell vennie, és imitt-amott az egyszerű nép nemcsak a kenyér színe alatt, hanem a bor színe alatt is áldozik, akár étkezés után vagy máskor nem böjtös állapotban, és makacsul állítják, hogy az Egyház dicséretes, ésszerűnek bizonyult szokása ellenére – amelyet mint szentségtörőt kárhoztatni és elítélni igyekeznek – hogyan kell áldozni. Ezért ez a jelenlegi Zsinat… kinyilvánítja, elhatározza, és pontosan rögzíti, hogy bár Krisztus vacsora után alapította és szolgáltatta ki tanítványainak a kenyér és a bor mindkét színe alatt ezt a tiszteletreméltó szentséget, mégis ennek ellenére a szent kánonok dicséretes határozata és az Egyház jóváhagyott szokása megtartotta és megtartja, hogy ezt a szentséget nem szabad étkezés után létrehozni, és a hívők sem vehetik magukhoz, ha nem böjtöltek, csak betegség vagy más szükség esetén, amelyet a jog vagy az Egyház megenged vagy elfogad.

{1199} És hasonlóképpen, bár az ősegyházban ezt a szentséget a hívők mindkét szín alatt vették magukhoz, mégis bizonyos veszélyek és botrányok elkerülésére azt az ésszerű szokást vezették be, hogy akik létrehozzák e szentséget, mindkét szín alatt, a világiak pedig csakis a kenyér színe alatt vegyék magukhoz, minthogy a legszilárdabban hinnünk kell, és semmiképpen sem szabad kételkednünk, hogy Krisztus testét és vérét teljesen mind a kenyér színe, mind a bor színe valóságosan tartalmazza. Ezért, minthogy ezt a szokást az Egyház és a szent atyák ésszerűen bevezették, és már régóta megtartották, törvénynek kell tartani, amelyet nem szabad elvetni, vagy az Egyház határozata nélkül tetszés szerint változtatni.

{1200}  Ezért kötelezően tévesnek számít azt mondani, hogy ezt a szokást vagy törvényt megtartani szentségtörő vagy tiltott dolog, és azokat, akik makacsul az ellenkezőjét állítják, mint amit előrebocsátottunk, mint eretnekeket távol kell tartani.