FJ 1050->

1050-1085: A „Super quibusdam” kezdetű levél Mekhitarnak (Vigasztalónak), az örmények Katholikoszának (Pátriárkájának), 1351. szeptember 29.

[VI. Kelemen, mielőtt az örményeknek a kért segítséget megadta volna a szultán ellen, hitük tisztaságát meg akarta vizsgálni, ezért hitvallást küldött nekik, hogy azt fogadják el. Minthogy az örmény hierarchia válaszai nem voltak teljesen kielégítők, a pápa ebben a levelében további hitvallást követelt.]

A római pápa primátusa

{1050} … Kérdezzük: 1-ször, vajon hiszitek-e, te és a neked engedelmes örmény Egyház, hogy akik a keresztségben ugyanazt a katolikus hitet kapták meg, és később ugyanannak a Római Egyháznak – amely egyedül katolikus – a hitbeli közösségétől elszakadtak, vagy a jövőben el fognak szakadni, szakadárok és eretnekek, ha makacsul kitartanak a Római Egyház hitétől való elkülönültségükben.

{1051} 2-szor, tudakozódunk, vajon hiszitek-e, te és a neked engedelmeskedő örmények, hogy egyetlen földön vándorló ember sem üdvözülhet végül is ennek az Egyháznak a hitén kívül maradva és a római pápák iránti engedelmesség nélkül.
A második fejezetben pedig … azt kérdezzük:

{1052} 1-ször, vajon hittétek-e, hiszed-e, vagy kész vagy-e hinni a neked engedelmes örmény egyházzal együtt, hogy Szent Péter a legteljesebb joghatóság hatalmát kapta az Úr Jézus Krisztustól az összes keresztény hívők felett; és hogy minden joghatósági hatalom, amelyet Júdás Tádé és a többi apostol bizonyos területeken és tartományokban és a földkerekség különböző részein különlegesen és részlegesen birtokolt, a legteljesebb mértékben alá volt rendelve annak a tekintélynek és hatalomnak, amelyet Szent Péter magától az Úr Jézus Krisztustól kapott a földkerekség minden részére kiterjedően mindenki fölött, aki Krisztusban hisz: és hogy egyetlen apostol sem vagy senki más nem kapott teljhatalmat az összes keresztények fölött, csak egyedül Péter.

{1053} 2-szor, vajon hitted és tartottad-e, vagy kész vagy-e hinni és tartani a neked alávetett örményekkel együtt, hogy az összes római pápák, akik Szent Péter utódaiként szabályszerűen léptek trónra, és szabályszerűen fognak trónra lépni, Szent Péternek mint magának a római pápának lettek és lesznek az utódai, ugyanazzal a teljhatalommal és joghatósággal, amelyet maga Szent Péter kapott az Úr Jézus Krisztustól a küzdő Egy-ház egész és egyetemes testülete fölötti érvénnyel.

{1054} 3-szor, vajon hittétek és hiszitek-e te, és a neked alávetett örmények, hogy akik római pápák voltak, és mi, akik most római pápa vagyunk, és azok, akik a jövőben majd az utódaink lesznek, mint Krisztus törvényes és teljhatalmú helytartói, mindazt a joghatósági hatalmat, amelyet Krisztus emberi életében mint hasonló fő birtokolt, közvetlenül magától Krisztustól kapták a küzdő Egyház egész és egyetemes testülete fölötti érvénnyel.

{1055} 4-szer, vajon hitted és hiszed-e, hogy mindnyájan, akik római pápák voltak, mi, akik az vagyunk, és mások, akik a jövőben azok lesznek, az előbb említett hatalom és tekintély teljessége folytán képesek voltak, képesek vagyunk, és képesek lesznek arra, hogy ők és mi közvetlenül bíráskodjunk mindenki felett, akik mintegy a mi és az ő joghatóságuk alá tartoznak; és hogy bíráskodásra egyházi bírákat nevezzünk ki és hatalmazzunk meg, akárki legyen is az, akit erre rendelünk.

{1056} 5-ször, vajon hitted és hiszed-e, hogy oly mértékű volt, van és lesz a római pápák legfőbb és kiemelkedő tekintélye és igazságszolgáltató hatalma – nevezetesen azoké, akik voltak, a miénk, akik vagyunk, és azoké, akik a jövőben lesznek pápák, hogy senki sem bíráskodhatott, bíráskodhat és a jövőben sem bíráskodhat felettük; hanem a felettük történő ítélkezés egyedül Istennek volt, van és lesz fenntartva; és hogy a mi hivatalos véleményünk és bírói ítéletünk ellen nem volt lehetséges, most sem lehetséges és nem is lesz lehetséges bármely más bíróhoz fellebbezni.

{1057} 6-szor, vajon hitted-e és hiszed-e most is, hogy a római pápa teljhatalma oly mértékben kiterjed, hogy a pátriárkákat, a katholikoszt, az érsekeket, a püspököket, az apátokat és bármely más egyházi elöljárót méltóságukból, amelyre kinevezésüket elnyerték, más, nagyobb vagy kisebb joghatósággal bíró méltóságba helyezheti át, vagy ha vétkeik azt követelik, lefokozhatja és leválthatja, kiközösítheti, és a Sátánnak átad-hatja őket (vö. 1Kor 5,5).

{1058} 7-szer, vajon hitted-e és hiszed-e most is, hogy a pápai tekintélyt nem lehet és nem szabad alávetni semmiféle császári, királyi vagy egyéb világi hatalomnak, ami a bírói intézkedést, a rendreutasítást vagy a jogfosztást illeti.

{1059} 8-szor, vajon hitted és hiszed-e, hogy egyedül a római pápa fogalmazhat meg általános szent kánonokat, adhat teljes búcsút azoknak, akik Péter és Pál apostolok székhelyét meglátogatják, vagy a Szentföldet felkeresik, vagy akármelyik hívőnek, aki valóban és teljes szívvel bűnbánatot tart és meggyón.

{1060} 9-szer, vajon hitted és hiszed-e, hogy akik a Római Egyház hitének ellenszegültek, és életük végén bűnbánat nélkül haltak meg, elkárhoztak, és a pokol örökösen kínzó büntetésébe süllyedtek le.

{1061} 10-szer, vajon hitted-e és hiszed-e most is, hogy a római pápa az Egyház szentségei kiszolgáltatását illetően eltűrheti a keresztény egyházakban szokásos különböző szertartásokat, és meg is engedheti, hogy azokat megtartsák, azzal a feltétellel, hogy mindig sértetlenek maradnak azok a mozzanatok, amelyek a szentségek épségét és szükségességét biztosítják.

{1062} 11-szer, vajon hitted és hiszed-e, hogy azok az örmények, akik a földkerekség különböző tájain engedelmeskednek a római pápának és a Római Egyháznak a szentségek kiszolgáltatásánál, és az egyházi szolgálatokban, böjtökben és más vallási szokásoknál használt alaki előírásait és szertartásait serényen és áhítatosan megtartják, helyesen cselekszenek és így cselekedve megérdemlik az örök életet.

{1063} 12-szer, vajon hitted és hiszed-e, hogy senkit sem lehet a püspöki méltóságból az érseki, a pátriárkai vagy a katholikoszi méltóságba saját tekintély alapján áthelyezni, de még bármilyen világi fejedelem tekintélyével sem, akár királyról, akár császárról van szó, vagy bárki másról, aki bármilyen földi hatalomra és méltóságra támaszkodik.

{1064} 13-szor, vajon hitted és hiszed-e most is, hogy ha kételyek merülnek föl a katolikus hittel  kapcsolatban, egyedül a római pápa vethet véget azoknak hiteles döntéssel, amelyhez aztán teljes egészében ragaszkodni kell, és hogy igaz és katolikus minden, amit ő a Krisztustól neki átadott kulcsok tekintélyével igaznak határoz meg, és amit tévesnek és eretneknek határoz meg, azt olyannak kell tartani.

{1065} 14-szer, vajon hitted és hiszed-e, hogy az Új- és az Ószövetség minden könyve, amelyeket a Római Egyház tekintélye hagyott reánk, minden dologban a kétségtelen igazságot tartalmazza. …

A tisztítóhely

{1066} …Ezt kérdezzük: Hittél és hiszel-e egy olyan tisztítóhelyben, ahová leszáll mindazoknak a lelke, akik a kegyelem állapotában halnak meg, de bevégzett vezekléssel még nem adtak elégtételt bűneikért?

{1067} Ugyanígy kérdezzük: Hitted és hiszed-e, hogy a tűzben csak ideig tartó kínokat szenvednek el, és hogy tisztulásuk után azonnal, még az ítélet napja előtt, eljutnak arra az igazi és örök boldogságra, amely Isten színről-színre látását és szeretetét jelenti?

A bérmálás anyaga és kiszolgáltatója

{1068} Olyan válaszokat adtál, amelyek arra késztetnek, hogy a következőket megtudakoljuk tőled:
1-ször: A krizma megszenteléséről – vajon hiszed-e, hogy semmiféle olyan pap, aki nem püspök, a krizmát szabályosan és illően nem szentelheti meg?

{1069} 2-szor: Vajon hiszed-e, hogy a bérmálás szentségét hivatalból és szabályosan más nem szolgáltathatja ki, mint a püspök?

{1070} 3-szor: Vajon hiszed-e, hogy kizárólag a római pápa – aki a lelki hatalom egész teljességével rendelkezik – engedélyezheti a bérmálás szentségének kiszolgáltatását olyan áldozópapoknak, akik nem püspökök?

{1071} 4-szer: Vajon hiszed-e, hogy azon megbérmáltaknak, akiket csak olyan papok bérmáltak meg, akik sem nem püspökök, sem a római pá-pától erre megbízást vagy engedélyt nem kaptak, még egyszer most már püspök, vagy püspökök által újra meg kell bérmálkozniuk?

Az örmények tévedéseivel egyenként szembeállított tanok

Mindazok után, amelyeket fentebb elmondtunk, erős csodálkozásra kényszerülünk, hogy abban a bizonyos levélben, amely így kezdődik: „Honorabilibus in Christo Patribus”, kihagysz az első 53 szakaszból 14 szakaszt:

{1072} 1. Hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik.

{1073} 3. Hogy a kisdedek az ősszülőktől kapják meg az áteredő bűnt.

{1074} 6. Hogy a testüktől elvált lelkek, ha teljesen megtisztultak, teljesen tisztán látják az Istent.

{1075} 9. Hogy akik halálos bűnben halnak meg, azok lelkei a pokolra szállnak.

{1076} 12. Hogy a keresztség eltörli az áteredő és a tényleges bűnt.

{1077} 13. Hogy amikor Krisztus alászállt a poklokra, nem semmisítette meg a kárhozat poklát.

{1078} 15. Hogy az angyalokat Isten jónak teremtette.

{1079} 30. Hogy az állatok kiontott vére nem eszközöl semmilyen bűnbocsánatot.

{1080} 32. Hogy akik a böjtös napokon halat és olajat fogyasztanak, azokat ne ítéljék el.

{1081} 39. Hogy a katolikus Egyházban megkeresztelteket, ha hitetlenekké lettek és később megtérnek, nem kell újból megkeresztelni.

{1082} 40. Hogy a kisdedeket a nyolcadik nap előtt meg lehet keresztelni, és hogy keresztelni nem lehet más folyadékkal, mint valódi vízzel.

{1083} 42. Hogy Krisztus teste az átváltoztatás szavai után számszerűleg ugyanaz a test, amely a Szűztől született és a kereszten feláldoztatott.

{1084} 45. Hogy senki, még a szent sem hozhatja létre az oltáron Krisztus Testét, hacsak nem pap az illető.

{1085} 46. Hogy szükséges az üdvösségre, hogy mindenki az összes halálos bűneit hiánytalanul és megkülönböztetve gyónja meg saját papjának, vagy annak engedélyével más papnak.

Boldog V. Orbán pápa, 1362-1370

1087-1097: A Dionysius Foullechat-ra kirótt visszavonás jegyzőkönyve, az „Ex supernae clementiae” kezdetű rendelkezés kötelező erejével, 1368. december 23.

[Dionysius Foullechat (vagy Soulechat) ferencrendi tanár, Petrus Lombardus Szentenciás Könyvét magyarázva túlzó véleményeket hangoztatott az evangéliumi tökéletességről és a szegénységről; ezek a vélemények ellentétesek voltak XXII. János pápa rendelkezéseivel. A Párizsi Egyetem már 1363-ban arra kötelezte Dionysiust, hogy vonja vissza tételeit. Ő a pápához fellebbezett, aki viszont kétszer kényszerítette arra, hogy tévedéseit vonja vissza, 1365-ben és 1369-ben. Az első visszavonáskor további, gyanúsnak ítélt fejtegetései miatt a fent nevezett rendelkezés értelmében az alábbi, most már végleges visszavonásra kényszerült.]

Tévedések a tökéletesség állapotáról és a szegénységről

a) Az első visszavonás jegyzőkönyve ( 1365. január 31.)

{1087} (4. Szakasz, 3. Következtetés.) Hogy ez az áldott, sőt felette áldott és édességes törvény, ti. a szeretet törvénye … elvesz minden tulajdont és uralmat …: visszavonom mint hamis, téves és eretnek véleményt, mivel Krisztus és az apostolok azt a törvényt a legtökéletesebben megtartották, és sokan mások, akiknek tulajdonuk és uralmuk volt, különböző körülmények között, ezt a törvényt … megtartották …

{1088} (1. Függelék.) Hogy ez a törvény eljegyez egymással két birtokos névmást, ti. az „enyém”-et és a „tiéd”-et …
(2. Függelék.) Hogy a tökéletes szeretet nem kevésbé tesz közössé mindent, mint a végső szükség … – Azt mondom most, hogy ez a két függelék hamis, amint ez következik a fenti következtetésből.

{1089} (4. Függelék.) Hogy ezt a törvényt úgy adta Krisztus az ő tanítványa-inak, hogy elsősorban tetteikkel hajtsák végre, nem csupán magatartásukban … – Ha ezt a függeléket úgy értelmezem, hogy a szeretetnek ez a törvénye elvesz minden tulajdont és uralmat, amint a következtetés mondja, akkor ezt az értelmezést hamisnak, tévesnek és eretneknek és az egyházi meghatározással ellentétesnek tartom. …

{1090} (4. Következtetés.) Hogy a cselekvő lemondás a szív akaratáról és az evilági hatalomról, az uralkodásról avagy tekintélyről a legtökéletesebb állapotot mutatja fel és hozza létre … – Ezt általánosított értelembe véve hamisnak, tévesnek és eretneknek tartom…

{1091} (1. Függelék.) Hogy Krisztus nem utasította el az ilyesfajta birtoklást és a földi javakra való jogot – ez nincs benne az Újszövetségben, sőt inkább az ellenkezője.
(2. Függelék) Hogy Krisztus ezt a törvényt a tökéletesség szabályaként tanította és példájával megerősítette… – Ezt a két függeléket visszavonom, mint hamisat, tévest és eretneket, amely XXII. János pápa úr „Quia quorumdam” kezdetű rendeletében lévő meghatározásának ellene szól.
{1092} (4. Függelék.) Hogy lélekben késznek lenni a világi javakról való le-mondásra: ez semmilyen, vagy nagyon tökéletlen és törékeny tökéletességet mutat fel és hoz létre…: visszavonom mint hamis és botrányt okozó állítást.

{1093}(Egy baccalariusnak) felelve… aki azt mondta, hogy Krisztus ilyen dolgokat nem utasított el, ezt tagadtam, és azt mondtam, hogy Krisztus semmit nem tartott meg magának. – Ezt a két mondatomat visszavonom, mint hamisat és eretneket, mivel Krisztusnak a betegek miatt volt erszénye, amelyben őrizte, amit a hívek felajánlottak…

{1094} (Utolsó függelék.) Hogy nem többet törődött Krisztus az anyagi dolgokkal, mint amit a gazdagok tesznek a szegényekért … – Most azt mondom, hogy Krisztus törődött az anyagiakkal, mivel nem minden dolgot utasított el magától. …

b) A második visszavonáshoz hozzátett kijelentések (1369. április 12.)

{1095} Hogy Krisztus halálában mindenről egyszerűen lemondott. – Ezt az állítást hamisnak, tévesnek és eretneknek tartom.

{1096} Hogy amikor Krisztus teste a sírban időzött, ott a szeretet elvett tőle minden tulajdont és uralmat. – Ezt visszavontam mint hamisat, tévest és eretneket.

{1097} Hogy akkor szünetelt az Úr mindenre kiterjedő székhelye egészen eddig a napig: … – visszavonom mint hamisat és tévest.